Egy újabb remek nyár

 

(Szülői vélemény a MWSzT 2003.06.22. - 07.01. közti fejlesztő táboráról)

Immár a negyedik WS fejlesztő nyári táborban vehettünk részt Dóri lányommal, amire már hónapok óta készülődtünk, hisz tudtuk: ez csak jól sikerülhet az eddigi táborokból ítélve.

Már eleve jól kezdődött, mert a tábor színhelyéül - az MWSzT szervezői - a Balaton mellett, a három csillagos Fonyód Hotelt választották, köszönhetően az általuk felajánlott anyagi kedvezménynek. A tábor idejére az egész hotelt a WS családok apraja és nagyja "uralhatta"!Az érkezés napján csuda jó érzés volt az ismerősöket rég nem látott "családtagként" üdvözölni. Ezután mindenki birtokba vehette a rezidenciáját, mely rendkívül kényelmes volt, hisz saját fürdőszobával, WC-vel, TV-vel és hütőszekrénnyel (?!) rendelkezett. További jó lehetőségként igénybe vehettük ingyenesen a hotel szaunáját, kedvezményes áron masszíroztathattuk magunkat, vagy gyúrhattunk a konditeremben. Az sem volt utolsó szempont, hogy az étkezést helyben, a hotel éttermében oldhattuk meg - még ha két csoportban is - tekintettel a közel 130 fős létszámra (végül összesen több, mint 142-en fordultunk meg ott a tábor ideje alatt)! Mert bizony a MWSzT vezetőinek köszönhetően ebben a táborban is sok új arccal ismerkedhettünk meg. Az újak megtapasztalhatták a táborban uralkodó családias légkört, amely segített oldani a kezdeti feszélyezettségüket.

Mivel a tábor lényege a gyerkőceink fejlesztése, most is jól szervezett programok és fáradságot nem ismerő foglalkozásvezetők voltak a segítségükre. Míg a délelőttök a vízi tornával (HRG = Hidroterápiás rehabilitációs gimnasztika) és a szárazföldi tornával (TSMT = Tervezett szenzomotoros tréning) teltek, addig a délutánok a csendespihenő után zene-, és művészetterápiás foglalkozásokkal.A 20 éves Dórim nagy meglepetést és örömöt okozott azzal, hogy a HRG-én - melyet Kováts Anikó mozgásterapeuta vezetett - az elmúlt évi sírás-rívás és félsz után most sokkal bátrabban és ügyesebben végezte a gyakorlatokat. Mi vidékiek vagyunk, és sajnos nem tudunk résztvenni a budapesti rendszeres foglalkozásokon, de ebből a példából is kitűnik a tábor fejlesztésre vonatkozó hatékony szerepe. Mindez a tornateremben is tapasztalható volt, hogy a gyerekek milyen sokat ügyesedtek és Anikónak ill. csoport húzóerejének köszönhetően sokszor önállóan végig tudtak csinálni egy-egy gyakorlatsort.Számomra nagyon kedvesek voltak a népi fejlesztő játékok, melyek tárházából Pogány Orsi igen szépszámmal ismertetett meg bennünket és melyeket nem csak a gyerekek, de mi felnőttek is igazán élveztünk. A zene - mint ismeretes - a sérültekhez különösen közel áll. A mi WS-s gyerekeink füle, pedig ha lehet, még jobban ki van rá hegyezve. Éppen ezért Földi Kriszti zenepedagógus és Vargha Kati zeneterapeuta remekül le tudta kötni őket a zenei fejlesztő ill. mozgáskultúra fejlesztő programjaikon. És végül, de nem utolsó sorban Barták Csaba művészetterapeuta az agyagozással a gyerekek fantáziáját és kézügyességét mozgatta meg. Sőt Csaba egy rendkívül eredeti ötlettel állt elő: az agyagozás során megszületett kis remekműveket a hotel udvarán szintén gyerekek segítségével felépített agyagkemencében ki is égették! Mondanom sem kell, hogy a csemeték mennyire élvezték a sárban cuppogást a vályogtégla készítésnél és a kemencetapasztásnál, de az égetéshez szükséges rőzsegyűjtést is. Nagy sikere volt ismét a számítógépes oktatásoknak is a picik és a nagyok körében egyaránt.

Mindezen számos foglalkozás mellett még mindig maradt éppen elég szabadidő más egyébre is. Esténként az ifjak átmentek a közeli 800 fős sportcsarnokba (mely szintén csak a miénk volt a 10 nap alatt) "dühöngeni", mialatt a szülőknek hasznos előadásokat szerveztek:

Volt, aki az esti sétákat élvezte a szép balatoni kilátással, vagy a környék nevezetességeinek megtekintésével. Mások a tábor felénél biztosított pihenőnapot badacsonyi hajókirándulásra vagy strandolásra használták fel, hála a jó időnek, ami a tábor idejére végig velünk volt (vagy ez is meg volt szervezve?).

A táborhoz szervesen hozzátartozik, hogy Pléh Csaba professzor és ifjú pszichológus csapata menet közben különböző érdekes feladatokkal tesztelte gyerekeinket. Ezen kutatási eredmények összegzése a későbbiekben hasznos segítség lesz nekünk, és más sorstársunk számára is.

Számomra az eddigi és a mostani tábor nagyon sokat jelentett amiatt is, hogy mi szülők hosszabb időt töltve egymás társaságában tapasztalatainkat megoszthattuk és sokszor ezáltal egymásnak segíthettünk. Igaz, a múlt évi táborban - amelynek a Zsóry Zsibongó gyermeküdülő adott otthont - ezek a beszélgetések még könnyebben kialakulhattak, hisz ott a jól belátható nagy udvar, a hatalmas társalgó ezt a célt jobban szolgálhatta. Természetesen a Fonyód Hotel a kialakításánál fogva ezt ilyen formán nem tudta biztosítani. Ugyanakkor itt is nagyszerű terepe volt az utolsó napi "búcsú rendezvényeknek", melyek délelőtt a közös strandolással kezdődtek, majd délután Tálas Ági és zenész barátai vezetésével a sportcsarnokban folytatódtak, alapozva Pogány Orsi foglalkozásaira. Ezután egyszerre zajlott a kemencénkben a kerámiáink éjszakába nyúló kiégetése, és a panoráma teraszon a grill party húsainak sütögetése. Az egész nap a sok finomság elfogyasztása után, az étteremben rendezett táncmulatságban csúcsosodott ki, melynek alapját ismét Tálas Ágiék teremtették meg. Még éjfél körül is nehéz volt az "apró népet" ágyba terelni.

A tábor megszervezéséért ismét köszönet illeti a Pogány családot és a tábor szponzorait:A Sobrain kft-t, a BME Kognitív Tudományi Központját, a GYISM-Mobilitás IFJ-TÁ-03-1135 számú, a GYISM-Közép-Magyarországi Programiroda IFJ-GY-KM-03-B/252 számú, és a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány 2504/104 számú programjait, az ÉFOÉSZ-t a csoportos utazási kedvezmények lebonyolításáért, végül, de nem utolsó sorban a Caola-Alfa Rt-t, és a Pro-Rehabilitáció kft-t.

A táborral kapcsolatos legfőbb bajunk az volt, hogy ismét véget ért, s így fájó szívvel kellett búcsúzunk a többi résztvevőtől és a Hotel kedves alkalmazottaitól. Ezért aztán alig várjuk, hogy jövőre újra találkozhassunk!

Köszönettel:

Kakasné Ági